Keresés és weboldal
Közkincs: mű, kiadás és felhasználás eredetvizsgálata
Nyolc teljes jelöltleltár, két külön védelmiidő-számítás és egy valódi múzeumi rekord. A közkincs, a CC0 és a licencfeltétel eltérő bizonyíték.
Mű, kiadás és konkrét forrás
Eredetvizsgálat
Régi kép került elő. Melyik kiadásból?
RövidenKözkincsnek nevezik a szerzői jogi korlátozás alá nem tartozó műveket, például a védelmi idő lejárta után. A konkrét mű, kiadás és joghatóság vizsgálata szükséges: új fordítás, másik fotó vagy további jog külön korlátot adhat. A CC0 jogi eszköz, a Public Domain Mark jelölés; egyik sem általános garancia minden felhasználásra.
Más elnevezések: public domain.
Közkincsnek nevezik a szerzői jogi korlátozás alá nem tartozó műveket, például a védelmi idő lejárta után. A konkrét mű, kiadás és joghatóság ettől még külön vizsgálandó. Egy régi kép szabad felhasználhatósága nem a keresőben látott „ingyenes” feliratból következik. Meg kell találni a művet, a készítőt, az adott fájl eredetét és a megnevezett jogi státuszt. Egy százéves szöveghez új fordítás, új illusztráció vagy modern fénykép is társulhat. A régi alapmű és a mai kiadás ezért nem feltétlenül ugyanaz a vizsgálati tárgy.
A cikk saját Könyvpart műhelye egy papírtörténeti füzethez keresne anyagot. Hét kitalált jelölt és egy ténylegesen megnyitott múzeumi rekord alapján teljes eredetleltárt készítünk. A saját nevek, időpontok és döntések oktatási adatok. Nem töltünk fel vagy vásárolunk licencelt képet, nem kötünk szerződést, és nem adunk egyedi jogi megfelelőségi tanúsítást. A nyilvános múzeumi példát a konkrét adatlap határain belül olvassuk.
A webshopban felhasznált régi kép állapotát a konkrét mű és kiadás alapján ellenőrizd. A szerzői jog felhasználási köre, valamint az új blog saját szövege és illusztrációja külön vizsgálati tárgy.
Miért kell a művet és a fájlt külön azonosítani?
A mű az alkotás, a fájl annak egy meghatározott digitális megjelenése lehet. Egy régi festményről több különböző kép található az interneten: múzeumi reprodukció, új kreatív fotó vagy valaki által módosított változat. Ugyanaz a műcím nem bizonyítja, hogy mindegyik állományra ugyanazok a feltételek vonatkoznak. A felhasználónak a kiválasztott tárgyat és annak forrását kell egyeztetnie, nem minden hasonló képet együtt szabadnak neveznie.
A magyar szerzői jogi törvény az egyéni, eredeti jelleget és az egyes jogok határait rendezi. A puszta régi téma nem tesz szabaddá egy mai alkotást. Fordítva, a digitalizálás dátuma önmagában nem bizonyít új eredeti művet sem. A konkrét másolat, alkotói hozzájárulás és a további jogi körülmény vizsgálata szükséges, nem egyetlen „régi” vagy „új” címke.
A saját munkalap az eredeti művet, a konkrét kiadást, a forrásrekordot és a tervezett használatot külön oszlopként tartja. Ez több adat, mint egy letöltési cím, de a későbbi ellenőrzőnek éppen ezekre lesz szüksége. Ha csak a fájl marad meg „szabad-kép” néven, a döntés alapja elvész. A következő szerkesztő akkor sem tudja újraértékelni a helyzetet, ha maga az állomány változatlan.
Nyolc jelölt teljes saját eredetleltára
A jelöltek nem egyforma státuszúak. A K1–K7 saját oktatási helyzet, a K8 valódi nyilvános múzeumi rekord. A leltár nem nyolc letöltött fájl gyűjteménye. Mindegyik sorhoz megadjuk, mi ismert, mire vonatkozik az információ és mi a következő döntési határ. A „további vizsgálat” nem elutasítás vagy bizonyított jogsértés, hanem a rendelkezésre álló adat pontos minősítése.
A kitalált és a tényleges forrásmegfigyelés elkülönül
- Kitalált döntési helyzet
- 7K1–K7: régi mű, új fotó, fordítás, első közlés, CC0, licenc és ismeretlen eredet.
- Tényleges múzeumi rekord
- 1K8: The Met 436535, Van Gogh 1889-es festménye, tárgyszám 1993.132.
- Publikált reprodukció
- 0A cikk forrást vizsgál. Nem történt múzeumi képletöltés vagy tényleges kiadás.

| Jel | Konkrét mű és változat | Saját forrásadat | Tervezett terület és használat | Jelenlegi döntési határ |
|---|---|---|---|---|
| K1 | Kitalált Sárközi Ilona 1940-ben közölt mintarajza | Egyéni szerző, halál éve 1955; eredeti kiadás azonosított | Magyarországi papírtörténeti füzet | A rendes védelmi idő az adott feltételekkel számítható |
| K2 | K1-ről készült 2025-ös egyéni, kreatív fotó | Fotós személye ismert és él, engedélyadat nincs | Ugyanaz a füzet | Az alapmű állapota nem rendezi az új fotót |
| K3 | Régi külföldi szöveg új, 2024-es magyar fordítása | Élő fordító, a konkrét fordítás felhasználása nincs rendezve | Magyar füzet és online szöveg | A fordítás külön művizsgálatot és feltételt kíván |
| K4 | Kitalált, 1955-ben elhunyt szerző addig kiadatlan rajza | Első jogszerű nyilvánosságra hozatal 2026-ban, a feltételek a modellben megadottak | Magyarországi kiadás | A 32. § külön védelmi körét is vizsgálni kell |
| K5 | Saját kitalált alkotó 2026-os geometrikus mintája | Azonosított jogosult CC0 nyilatkozata, pontos műváltozattal | Saját füzet és saját oldal | A jogi eszköz határával, más személy joga nélkül vizsgálható |
| K6 | Modern rajz CC-licenccel, pontos licencváltozat még hiányzik | Licencjelzés látható, teljes feltétel nincs meg | Kereskedelmi kiadvány | Nem közkincsként fogadjuk el; pontos licenc kell |
| K7 | Ismeretlen szerzőjű internetes kép „public domain” fájlnévvel | Nincs eredeti rekord vagy igazolt jelölő | Kereskedelmi kiadvány | Ismeretlen; a fájlnév nem bizonyíték |
| K8 | Vincent van Gogh: Wheat Field with Cypresses, 1889 | The Met rekord 436535, tárgyszám 1993.132, Public Domain jelölés | A kiválasztott archívumi kép forrásvizsgálata | A konkrét rekord és múzeumi képfeltétel együtt olvasandó |
K2 kifejezetten egyéni, kreatív fotót feltételez, nem puszta mechanikus szkennelést. Ezt a két helyzetet nem soroljuk automatikusan ugyanabba a körbe. K3 pedig fordítást nevez meg, nem az eredeti szöveg egyszerű fájlformátum-cseréjét. A döntéshez minden sorban ugyanaz a kérdés tér vissza: pontosan melyik alkotást és melyik változatot szeretné használni a kiadó?
K7 ismeretlensége nem válik engedéllyé attól, hogy az alkotót nehéz megtalálni. Külön szabályozott engedélyezési vagy kivételi kör létezhet, de ezek feltételeit a jelen modell nem állítja teljesítettnek. A saját füzetbe ezért ezt a jelöltet nem veszi át kész anyagként. Az elkülönített ismeretlen állapot megőrzi a kutatási feladatot anélkül, hogy hamis szabadfelhasználási eredményt közölne.
A rendes védelmi idő teljes saját számítása
A törvény 31. §-ának alaphelyzetében a szerző életében és halálát követően hetven évig tart a védelem, a számítást a halált követő év első napjától kell indítani. Közös művek, ismeretlen szerző, film és más megnevezett helyzet eltérő feltételt adhat. A K1 példa ismert egyéni szerzőre és azonosított korábbi nyilvánosságra hozatalra szól; nem e kivételeket találgatja.
Az 1955-ös halál után 1956 az első számított év
- 1956. január 1.
A saját 1955-ös halálévet követő év első napja, a rendes számítás kezdete.
- 2025. december 31.
1956 + 69 = 2025, a hetvenedik számított év vége.
- 2026. január 1.
A rendes védelmi idő utáni első nap. K2 új fotójának helyzetét ez nem rendezi.

K1 szerzője a saját modellben 1955-ben halt meg. A számítás kezdete 1956. január 1. Az első év 1956, a hetvenedik 2025. A hetvenéves időszak 2025. december 31-én ér véget, így a rendes védelmi idő alapján 2026. január 1-jétől kerül a vizsgált alapmű azon a határon túlra. Nem a halál napjától számolunk hetven azonos naptári fordulót.
| Lépés | Teljes saját bemenet | Elvárt számítás | Kapott dátum vagy év |
|---|---|---|---|
| I1 | K1 szerzőjének halála 1955 | A következő év első napja | 1956. január 1. |
| I2 | Hetven teljes számított év | 1956 + 69 | 2025 a hetvenedik év |
| I3 | A hetvenedik év lezárása | Az év utolsó napja | 2025. december 31. |
| I4 | A rendes védelmi idő utáni első nap | A következő naptári nap | 2026. január 1. |
A K1-ről készült K2 fotó helyzetét ez a négy lépés nem számolja ki. A fotós más szerző, a mű más alkotás, és a leltár nem ad lejárt védelmi időt. A két tétel együtt szerepel a kutatási dossziéban, de az egyik ismert eredménye nem tölti ki a másik hiányzó engedélyét. A forráskép kiválasztásakor ezért nem elegendő az alapmű szerzőjének régi évszáma.
Korábban kiadatlan mű: másik huszonöt éves kör
K4 megmutatja, miért kell a nyilvánosságra hozatal történetét is ismerni. A törvény 32. §-a külön védelmet adhat annak, aki a meghatározott időtartam lejárta után jogszerűen először hoz nyilvánosságra korábban még ki nem adott művet. A saját példa minden ilyen feltételt kifejezetten feltesz. Nem állítjuk, hogy egy régi könyv újranyomása automatikusan ugyanebbe a körbe tartozik.
A kitalált első jogszerű közlés éve 2026. A külön huszonöt éves számítás 2027. január 1-jén indul; a huszonötödik év 2051, annak vége december 31. A következő nap 2052. január 1. A K4 mű eredeti szerzőjének régi halála tehát nem elég ahhoz, hogy a megadott új nyilvánosságra hozatali teljesítmény körét elhagyjuk a leltárból. A tényleges alkalmazhatóságot konkrétan kellene értékelni.
A munkalapban K1 és K4 nem ugyanazon történet két hiányosan dokumentált változata. K1 korábban megjelent mű, K4 a saját feltételek szerint addig kiadatlan. Ha az eredetkutatás csak annyit mondana, hogy „valószínűleg régi”, egyik teljes következtetéshez sem lenne elég. A hiányzó közlési adatot külön kellene nyitva tartani, és a kockázatot nem egy feltételezett évvel lezárni.
CC0, PDM és CC-licenc teljes összevetése
A Creative Commons jelenlegi összehasonlítása megkülönbözteti a közkincshez használt jogi eszközt és a már fennálló státuszt jelző címkét. A CC0 és a PDM nem felcserélhető. A CC-licenc pedig alapvetően engedélyezési keret szerzői joggal védett anyaghoz, nem attól válik az alkotás közkinccsé, hogy szerepel mellette a két betű.
Lemondás, státuszjelzés és engedély nem felcserélhető
CC0A jogosult rendelkezési körében, a jog által megengedett mértékig; szükség szerinti licencmegoldással.Jogi eszközPDMMár fennálló közkincsállapot azonosítása, nem új engedély vagy minden országra garancia.Információs jelölésCC-licencA pontos licencet kell vizsgálni. Nem attól közkincs a mű, hogy CC-jelzés szerepel mellette.Feltételes felhasználási kör

| Eszköz | Ki és mire alkalmazza a megadott körben? | Mit jelent? | Mit nem bizonyít automatikusan? |
|---|---|---|---|
| CC0 | A saját jogai felett rendelkezni képes jogosult az azonosított műre | A jogszerűen megengedett legszélesebb lemondás, szükség szerinti licencmegoldással | Nem törli más személy jogát és nem ad védjegyengedélyt |
| Public Domain Mark | Megbízható vizsgálat alapján már közkincsnek azonosított mű jelölése | Információs megjelölés ismert szerzői jogi korlátozás nélküli státuszról | Nem új jogengedély és nem minden országra tévedhetetlen garancia |
| CC-licenc | Jogosult a pontos licenc szerint enged felhasználást | Feltételekhez kötött felhasználási lehetőség | Nem azonos a közkincs státuszával; a teljes licencet ismerni kell |
A CC0 teljes jogi szövege a lemondás mellett arra az esetre is tartalmaz licencmegoldást, ha a lemondás valamely része nem hatályosítható. A magyar törvény személyhez fűződő és vagyoni jogokra vonatkozó korlátai miatt különösen pontatlan volna minden jog minden országban történő eltűnését ígérni. A jogi eszközt a tényleges rendelkezési jogosultság és alkalmazható jog mellett kell olvasni.
A PDM leírása külön figyelmeztet a joghatóságok eltérésére és további személyiségi, védjegy- vagy más jogokra. A jelölő nem ad általános szavatosságot minden felhasználásra. K5 saját szerzőjének CC0 nyilatkozata ezért más bizonyíték, mint K7 ismeretlen fájlneve. Az egyik azonosított jogosult konkrét műre vonatkozó nyilatkozata, a másik ellenőrizetlen szöveg egy állomány nevében.
A CC0 saját műváltozatra alkalmazott teljes próbája
K5-nél a saját kitalált alkotó a 2026. november 21-i Minta-01 geometrikus rajzot azonosítja. A modellben nincs benne más szerző munkája, felismerhető ember, védjegy vagy harmadik féltől átvett adatbázisrész. A CC0 hivatkozása a teljes 1.0 jogi eszközre mutatna. E feltételek nem valós alkotásra tett tanúsítások, hanem a döntési próba nyílt bemenetei.
A saját rövid eredetjegyzet: „K5, Minta-01, kitalált alkotó: Kerekes Éva; nyilatkozat dátuma 2026. november 21.; megnevezett jogi eszköz CC0 1.0; a modell a nyilatkozó saját, más művét nem tartalmazó rajzából indul.” A tervezett felhasználás a Könyvpart saját füzetében és saját oldalán történő közlés. Valódi anyagnál a nyilatkozat forrását és a műváltozat kapcsolatát ténylegesen kellene ellenőrizni.
Ha Kerekes Éva másnap Minta-02 néven új, más alkotótól átvett fényképet is tartalmazó összeállítást adna át, K5 korábbi lapja nem igazolná ezt a többletet. A CC0 nyilatkozó csak a rendelkezési körében lévő jogokról dönthet. A külső elem eredete új feladat volna. A szerkesztő ezért nem a mappa egészét nevezi CC0-nak, hanem az azonosított Minta-01 változatot tartja a saját példában rendezettként vizsgálhatónak.
Egy tényleges múzeumi rekord pontos olvasása
A The Met 436535 számú rekordja Vincent van Gogh Wheat Field with Cypresses című, 1889-es festményét azonosítja. Tárgyszáma 1993.132, az alkotó életrajzi sora 1853–1890-et közöl, a kép mellett Public Domain jelölés látható. Ezek a konkrét adatlap tényei, nem a művész minden alkotásának vagy a múzeum minden képének állapotára adott általános következtetések.
A múzeum kép- és adatforrásokról szóló oldala elkülöníti az általa közkincsnek tekintett vagy saját jogairól lemondással megnyitott képeket a védett vagy más korlátozású anyagoktól. Az Open Access kör CC0-hoz kapcsolódik. A gyűjteményi alapadatok és a képek hozzáférési köre sem mindenben ugyanaz. A teljes múzeumi webhelyet ezért nem minősítjük egységes, korlátozás nélkül másolható fájlcsomagnak.
| Rekordmező | Ténylegesen megnyitott adat | Saját felhasználási következtetés határa |
|---|---|---|
| Mű | Wheat Field with Cypresses | Ugyanazt a műcímet keressük a kiválasztott képnél |
| Alkotó | Vincent van Gogh, 1853–1890 | Az adatlap szerzőadata, nem új szerzői név |
| Dátum | 1889 | Nem a letöltött digitális állomány létrehozási ideje |
| Tárgyszám | 1993.132 | A konkrét múzeumi tárgy visszakereshető jele |
| Jelölés | Public Domain a rekordnál | A kiválasztott forrást a múzeumi képfeltétellel együtt kell olvasni |
| Művelet | Nyilvános adatlap és szabályzat olvasása | Nem történt képletöltés, licencvásárlás vagy publikálás |
A cikk nem használja a festmény reprodukcióját saját borítóként. A lexikon külön generált illusztrációja archívumi kutatást jelképez, nem az azonosított múzeumi tárgy másolata. Ezzel a forráskutatás és a tényleges képfelhasználás is külön marad. Az olvasó a példából azt tanulhatja meg, milyen mezőket kellene egyeztetnie a saját kiválasztott anyagánál.
Hat teljes elfogadási eset az eredetvizsgálathoz
A hat sor nem a nyolc jelölt mesterséges minőségi százaléka. Más-más hibás következtetést vagy megfelelő korlátozást vizsgál. A mintakimenetek szerkesztői papírdöntések. Nincs valódi képkiadás vagy jogvitában megszületett döntés, és a táblázat nem helyettesíti a konkrét felhasználás jogi értékelését.
| Eset | Teljes saját bemenet | Elvárt döntés | Kapott mintakimenet | Státusz |
|---|---|---|---|---|
| A1 | K1 ismert szerző, 1955-ös halál, korábbi megjelenés | A rendes idő a következő évtől számítandó | 2025. december 31-i vég és 2026. január 1-i következő nap | A saját feltételekkel egyező |
| A2 | K2 egyéni fotója, élő szerző, engedély nélkül | Az új mű helyzete külön | A hibás változat K1 korával felmenti a fotót | Javítandó műcsere |
| A3 | K4 első jogszerű közlése 2026-ban a megadott feltételekkel | Külön huszonöt éves kör vizsgálata | Nem fogadja el automatikusan szabadként | Megfelelő visszatartás |
| A4 | K6 pontos licencváltozata hiányzik | Nem kezelhető közkincsként | A teljes licenc ellenőrzéséig nyitott | Megfelelő hiánykezelés |
| A5 | K7 fájlneve „public domain”, forrás nélkül | Eredet és státusz bizonyítéka szükséges | A hibás változat szabadként átveszi | Javítandó bizonyítékhiány |
| A6 | K8 konkrét képfájl tényleges kiadása | Forrás, kiválasztott állomány és használat együtt ellenőrizendő | Csak a rekord és a feltétel olvasása történt | Nem végrehajtott publikáció |
A2 helyreállítása a K2 fotó saját szerzői és engedélyadataihoz visszatérés. A5-é a jelölt függőként tartása és az eredeti forrás keresése. Az ismeretlen anyagot nem szükséges a kiadványba erőltetni, ha megfelelően dokumentált másik jelölt választható. Az eredetvizsgálat célja nem minden talált fájl használhatónak minősítése, hanem a tényleges döntéshez elegendő bizonyíték és a hiányok megőrzése.
Joghatóság, új kiadás és további jog együtt vizsgálandó
A magyar védelmiidő-példát nem visszük át automatikusan minden országra. A külföldön először közölt műveknél a magyar törvény 2. §-a is külön feltételt ad. A nemzetközi helyzet, a jogosultak és a konkrét tervezett használat további vizsgálatot kívánhat. A régi amerikai évszámhoz kötött általános internetes szabály nem helyettesíti ezt, különösen nem minden műfajra és minden felhasználási területre.
A PDM vagy CC0 mellett is felmerülhet védjegy, személyiségi jog vagy más teljesítmény védelme. A CC0 teljes szövege például nem ad védjegy- vagy szabadalmi engedélyt, és nem rendezi helyettünk más személy jogait. Egy múzeumi kép reklámba emelése sem állíthatja megalapozatlanul, hogy az alkotó vagy az intézmény támogatja a terméket. A közkincs státusza és a közlés teljes tartalmi jogszerűsége eltérő vizsgálat.
A szerzőség meghamisítására a régi mű sem ad felhatalmazást. A magyar törvény 14. §-a a védelmi idő után a szerző emlékéhez kapcsolódó névfeltüntetési fellépést is nevesíti. A kiadó ezért nem írja a Van Gogh-mű mellé, hogy saját új festménye. A forrás pontos megnevezése az eredetvizsgálatot is segíti, még akkor is, amikor a választott jogi eszköz nem ugyanazt a licencfeltételt írja elő.
Az alapmű, a kiadás és a kísérőszöveg teljes tárgylapja
| Réteg | Teljes saját bemenet | Elvárt különbség | Kapott kutatási döntés |
|---|---|---|---|
| R1 alapmű | K1 azonosított, 1940-es mintarajza | Az alapmű korábbi közlése és szerzője vizsgálandó | A saját 1955-ös halálhoz kötött számítás ide tartozik |
| R2 új kísérőszöveg | A kitalált 2015-ös album új, névvel jelzett magyarázata | Nem az 1940-es rajz része | Saját szerzője és engedélye külön kérdés |
| R3 fotó | K2 2025-ös kreatív felvétele a rajzról | Nem a puszta műcím alapján rendezett | A fotó külön státuszát nem tölti ki K1 eredménye |
| R4 teljes oldal | A 2015-ös album rajzot, szöveget és elrendezést együtt adó oldala | Az összes átvett elem azonosítandó | Nem nevezi az egész oldalt automatikusan közkincsnek |
| R5 saját új ismertetés | A Könyvpart maga írná meg a forrásadatok magyarázatát | A tények és a másolt kifejezés külön kezelendő | Nem másolja át az album saját magyarázatát pusztán hivatkozással |
R5 nem arra buzdít, hogy egy védett szöveg minden mondatát kicsit átfogalmazzuk, majd sajátként használjuk. Az új ismertető feladata a ténylegesen ellenőrzött adatok saját szerkesztése. Ha idézetre vagy átvételre lenne szükség, annak konkrét alkalmazható feltételeit külön kellene megvizsgálni. A jelen minta ilyen kivételt nem minősít teljesítettnek, és nem gyárt általános engedélyt egy forráshivatkozásból.
A kiadványoldal szétszálazása gyakorlati munkát takarít meg. A szerkesztő már az első egyeztetésben meg tudja mondani, hogy a rajzot, a teljes oldalt vagy a modern ismertetőt keresi-e. A jogosultnak és az eredetkutatónak így nem homályos „ezt a képet használnánk” kérés jut. A pontos tárgy megnevezése csökkenti az indokolatlan adatkérést is: csak az adott réteg döntéséhez szükséges bizonyítékot kell keresni.
Három forrásváltozás teljes kutatási döntése
Az eredetleltár egy adott időpontban elérhető bizonyítékot rögzít. A forrásoldal címe vagy tartalma később megváltozhat, és az új fájl nem biztos, hogy azonos a korábban vizsgálttal. Az alábbi három változás önálló kitalált ellenhelyzet. Nem állítjuk, hogy a The Met tényleges rekordján vagy feltételein módosítás történt. A feladat az, mit kellene a saját kiadási csapatnak az új bemenet alapján megismételnie.
| Jel | Teljes saját új bemenet | Elvárt ellenőrzés | Kapott tervállapot | Következő teendő |
|---|---|---|---|---|
| V1 | K8-hoz a korábbi helyett egy másik webhely képfájlja érkezne | Ugyanaz-e a konkrét állomány és forráskör? | A múzeumi rekord nem igazolja automatikusan a külső változatot | Az új állomány eredetét visszakeresni |
| V2 | K5 Minta-01 helyett Minta-02 kerülne a füzetbe, más alkotó fotójával | A CC0 nyilatkozat pontos tárgya és a külső elem | A régi dosszié nem elég az új változathoz | A teljes új mű- és jogosultsági leltár szükséges |
| V3 | K1 haláléve az igazolt forrásban 1955 helyett 1956 volna | A rendes védelmi idő újraszámolása | A régi 2026. január 1-i következtetés visszatartott | A kezdőév 1957, a hetvenedik év 2026, következő nap 2027. január 1. |
V3 a dátumszámítás érzékenységét mutatja, nem egy valódi szerző halálozási adatának javítását. Az új feltételben a védelem rendes számítása egy évvel később kezdődik és végződik. A kiadónak a már elkészült felhasználási tervet is vissza kellene olvasnia. Egyetlen bibliográfiai adat megváltozása az egész időbeli döntést érintheti, miközben a mű képe és címe változatlan marad.
V1 és V2 különösen fontos a közös szerkesztési mappában. A „jobb felbontású változat” megnevezés nem bizonyítja, hogy ugyanaz a forrás adta az új állományt. A fájlnév, előnézeti hasonlóság és a közeli mappában talált CC0 dokumentum együtt sem feltétlenül teremti meg a kapcsolatot. Az ellenőrző az azonosított műváltozatot és a rá vonatkozó nyilatkozatot keresi, nem a kedvezőnek tűnő szöveget rendeli hozzá utólag minden fájlhoz.
Olvasható eredetmondat a kiadási tervhez
A K8 kutatási összefoglalójának teljes saját mondata ez lehet: „Vizsgált rekord: Vincent van Gogh, Wheat Field with Cypresses, 1889, The Metropolitan Museum of Art, tárgyszám 1993.132, rekordazonosító 436535. Az adatlap Public Domain jelölését és a múzeum kép- és adatforrásokra vonatkozó leírását 2026. november 21-én olvastuk. A jelen munkában nincs letöltött vagy publikált reprodukció.” A mondat a ténylegesen végzett műveletet nevezi meg.
Ez nem kész képaláírás egy már megjelent képhez, és nem változtatja meg a múzeum jogi eszközét. Az eredetleltár rövid átadási szövege. A következő felelős ebből az eredeti tárgyat és a bizonyíték dátumát is visszakeresheti. Ha később más felhasználási cél merül fel, ugyanennek a dossziénak az új körre vonatkozó értékelése szükséges, a valóban kiválasztott állomány megnevezésével.
Kiadás, kutatási idő és nyitott döntés
A saját eredetleltár nyolc jelöltjére jelöltenként tizenkét perc első ellenőrzést tervezünk. A K1 rendes és K4 külön időszámítása egyenként tizenöt perc, a hat elfogadási eset egyenként hat perc. Az átadás tizennyolc perc. Ez 96 + 30 + 36 + 18, összesen 180 perc; saját 10 000 Ft-os belső óradíjjal 30 000 Ft kutatási és szerkesztési mintaköltség.
Ez nem minden eredetvizsgálat piaci ára és nem garantált jogtisztázási idő. K7 ismeretlen forrása ennél sokkal több munkát is kívánhatna, eredményígéret nélkül. Új fotó vagy fordítás engedélydíja nincs a költségben. A modellben a kiadó előbb lezárja a vizsgált készletet, és pontosan megnevezi, melyik tételhez milyen további bizonyíték vagy döntés szükséges. A kutatási idő letelte önmagában nem minősíti szabaddá a hiányos jelöltet.
Az átadás nyolc teljes eredetsort, a két külön védelmiidő-számítást, az eszközök összevetését, a valós múzeumi rekord mezőit és a hat döntési esetet tartalmazza. A blog vagy más tartalommarketing kiadvány szerkesztője ebből nem engedélypecsétet kap. Követhető forrásokat és pontos kérdéseket kap ahhoz, hogy a ténylegesen kiválasztott művet, kiadást és használatot felelősen tovább vizsgálhassa.
Források és szerkesztési megjegyzés
- Magyar szerzői jogi törvény: mű és védelmi idő
- Creative Commons: közkincs, CC0 és PDM
- CC0 teljes jogi szöveg
- Public Domain Mark és korlátai
- The Met: egy konkrét nyilvános műtárgyrekord
- The Met: kép- és adatforrások feltételei
A forrásokat a feltüntetett frissítéskor ellenőriztük. A számpéldák oktatási minták, a javasolt ellenőrzőlisták szerkesztői útmutatók. A platformok működése és elnevezése változhat.
Vissza az összes fogalomhoz · Szerkesztési elvek · Javítást javaslok ehhez a szócikkhez
